Az ipari folyamatfejlesztés alapjai

Az ipari folyamatfejlesztés alapjai

Az ipari folyamatfejlesztés a gyártási folyamat javítását célzó új ötletek és termékek tanulmányozása és megvalósítása. Ahhoz, hogy az ipari folyamatfejlesztési törekvéseink sikeresek legyenek tisztában kell lennünk az alapokkal. Ezen alapok közé tartozik a gyártási folyamat megértése, a termékek javítását célzó akciók tervezése, a gyártásban felhasználható új anyagok vagy gépek azonosítása az operátori munka megismerése és még sok más. Az ipari mérnöki munka a folyamatok javítására összpontosít, ami biztonságosabb munkakörnyezetet, jobb termékminőséget és nagyobb nyereségességet eredményezhet.

1. Mi az ipari folyamatfejlesztés

Az ipari folyamatfejlesztés (IPD – Industrial Process Development) egy sokrétű és széleskörű tudományág, amely magában foglalja a gyártási folyamat megértését, a minőségi fejlesztések és gépek tervezését a gyártáshoz, és még sok mást is. Számos összetevőből áll, és segítségével jelentős változásokat érhet el a gyártási folyamat működésében, röviden: a dolgok jobb módozatainak megtalálásáról szól.

Egy gyártó vállalat az ipari folyamatfejlesztés során valaminek a javítását vagy létrehozását célozza meg. Az ipari folyamatfejlesztésnek számos aspektusa van, és egy-egy terület hatékonyságának javításával pénzt és időt takaríthat meg a vállalatának. Ilyen például, ha egy alkatrész élettartamát meg lehet hosszabbítani a felhasznált anyag javításával, a vállalat pénzt takarít meg, mert nem kell olyan gyakran cserélni vagy újjáépíteni az adott alkatrészt.

Miért érdemes ipari folyamatfejlesztést alkalmazni?

Röviden, az IPD-t a gyártási és termelési folyamatok javítására kell használnia, a produktivitás érdekében. Így cége gyorsabban és hatékonyabban tud pénzt keresni. Ha egy bizonyos gép vagy anyag gyorsabban vagy hatékonyabban is használható lehetne, vagy tobább javítható a termékek minősége, azt ki kell használni, hogy időt és pénzt takarítson meg.

2. Az ipari folyamatfejlesztési ciklus

Az ipari folyamatfejlesztési ciklus magában foglalja a kutatást, a tervezést, a megvalósítást és a tesztelést.

2.1 Kutatás

Ebben a szakaszban információkat gyűjt és tervet készít. A kutatás célja, hogy segítsen megérteni azt az iparágat, amelyben a vállalat működik, valamint azonosítani a lehetséges problémákat és megoldásokat. Segít továbbá ismereteket gyűjteni arról, hogy a vállalat hogyan javíthatja folyamatait és termékeit.

2.2. Tervezés

A tervezési fázisban, a vállalat igényeit azonosítják, és terveket készítenek ezen igények kielégítésére. Ez magában foglalja, hogy mit akarnak elérni, hogyan lehet ezt megvalósítani, ki a felelős az egyes feladatokért stb. A terv szisztematikusan készül, így mindenki megérti, hogy mit és miért kell tennie. A terv része közé tartoznak az elvégzendő feladatok vagy a megépítendő gépek és bizonyos esetekben a gyártási folyamat átalakítása, hogy az gyorsabb vagy hatékonyabb legyen.

2.3 Megvalósítás vagy végrehajtás

Ebben a fázisban az előző fázis terveit hajtják végre. Ez magában foglalhatja egy gép megépítését vagy tesztek lefuttatását a gyártási folyamat vagy a termék javításának elősegítése érdekében. E feladatok előrehaladását gondosan nyomon követik és elemzik, hogy az esetleges problémákat gyorsan fel lehessen fedezni és kezelni lehessen.

2.4. Tesztelés

Az ipari folyamatfejlesztés utolsó szakasza a tesztelés. A 2.3. szakaszban végzett munka nyomon követését és értékelését foglalja magában. Ha problémák merülnek fel, akkor azokat azonosítani lehet, és megfelelő változtatásokat lehet végrehajtani. Ha úgy találja, hogy módosításokra van szükség, akkor visszatérhet az ipari folyamatfejlesztés valamelyik előző szakaszához.
Az értékelés magában foglalja a sikerek (például amikor egy kísérlet sikeres volt és jó eredményeket hozott) és a kudarcok (amikor valami nem működött) dokumentálását.

3. A gyártásban felhasználható új anyagok vagy gépek azonosítása

Az ipari folyamatfejlesztés egyik legfontosabb szempontja a gyártásban felhasználható új anyagok vagy gépek azonosítása. Vállalata igényeinek elemzésével képesek lehetünk meghatározni, hogy milyen típusú fejlesztésekre van szükség.

Például, ha vállalta jelenlegi eredményeiből következtethet arra, hogy több gépre van szüksége a termelés kívánt volumenjének eléréséhez. Ez azonban elérhető lehet egy korszerűbb gép alaklamazásával is. Két “elavult” gép egy fejletebb gépre való cseréjével a termelésben értékes helyet és munkaerőt spórolhat. Azzal is növelheti a termelés hatékonyságát, hogy a már meglévő gépet fejleszti fel olyan funkciókkal amely gyorsítja a gyártási folyamatot.

A gépek és berendezések minden szempontját elemeznie kell ahhoz, hogy jobb konstrukciót teremtsünk. Ha például a berendezés túl nagy zajt okoz használat közben, meg kell határozni, hogy mi okozza a zajt, és hogyan lehet megszüntetni.

A felhasznált anyagokat a mérnöki munkában szintén nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük, amikor fejlesztéseket keresünk. A gép jelenlegi konstrukciójában használt anyagok elemzéséből kiderülhet, hogy egy másik, jobb anyag alkalmazása javíthatja a tartósságot, vagy csökkentheti a jelenlegi anyag használata által okozott esetleges problémákat.

4. Operátori munka és a munkaállomások vizsgálata

Az operátori munka és a munkaállomás tesztelése a folyamatfejlesztés szintén fontos szempontja. Segíthet a meglévő folyamatok javításában, új folyamatok kifejlesztésében, biztonságosabb munkahelyek kialakításában és a hulladék minimalizálásában.

Az operátori munka vizsgálata magában foglalja a gyártósor irányítását, a termelés hatékonyságának maximalizálása érdekében, annak biztosítását, hogy a gyártási folyamatokhoz rendelkezésre álljanak az anyagok, a feldolgozó berendezések karbantartását és még sok mást. A munkaállomás-vizsgálat magában foglalja a munkapadon vagy munkaasztalon, illetve a munkaterületen végzett fizikai feladatok hatékonyságának értékelését.

A fentiek vizsgálata azért nagyon fontos, mert a termelés emberi elemével foglalkozik. Módszertani teszteléssel a mérnökök speciális programokat dolgozhatnak ki az egyes kezelői munkák vagy munkaállomások feladatainak tesztelésére és javítására. Ez magában foglalja az egyes feladatokra fordított idő gondos nyomon követését, és annak értékelését, hogy ez hogyan befolyásolja mind a termék minőségét, mind a termelékenységi szintet.

5. Az ipari mérnöki tevékenység és annak a folyamatfejlesztésben betöltött szerepe

Az ipari mérnöki tudományág arra összpontosít, hogy hogyan lehet javítani egy gyártóüzem hatékonyságát és teljesítményét. Az ipari mérnökök a munkafolyamatokra, a biztonságra, az anyagmozgatásra, a gyártástervezésre, az összeszerelési műveletekre és a hulladék csökkentésére összpontosítanak.

A gyártási folyamatok javítása érdekében az ipari mérnökök a mérnöki és üzleti ismereteiket használják fel. Ahhoz, hogy sikeresen javíthassanak egy gyártási folyamaton, az ipari mérnököknek tudniuk kell, hogy a kezelő hogyan lép kölcsönhatásba a gépekkel vagy berendezésekkel. Az ipari mérnöki munka egyik legfontosabb összetevője a mechanikai és mérnöki ismeretek birtoklása, hogy rendelkezzen az anyagvizsgálathoz szükséges alkalmazott kutatáshoz szükséges készségekkel.

Összegezve

Ebben a részben az ipari folyamatfejlesztés alapjait tárgyaltuk. Miközben olvasta, talán elgondolkodott azon, hogy hogyan valósíthatja meg a javaslatokat a vállalatánál. Ahhoz, hogy bármilyen változás bekövetkezzen, a gyártási folyamat számos aspektusán egyszerre kell dolgozni. Győződjön meg arról, hogy gyártási folyamatának minden szükséges összetevőjét elemzik, és ha szükséges, javítják.

Vegye fel velünk a kapcsolatot és egy ingyenes konzultáció során felfedjük vállalata gyártási folyamataiban rejlő fejlődési lehetőségeket.

LOGO-01-empty-white-2

Improve your business with innovative automation solutions.

SIEMENS PROGRAMOZÁS  |  IPARI AUTOMATIZÁLÁS  |  FOLYAMATFEJLESZTÉS  |  LEAN

© 2021 Minden jog fenntartva. INNOMATION Hungary Kft.   |   Általános szerződési feltételek.   |   Design and development: SBG Webdesign.